Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. Szfinx A gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb és egyben az egyik legrégebbi szobra. Az oroszlántestű, emberfejű lényt ábrázoló alkotás 4500 éve áll a Nílus völgyének szélén, őrizve a piramisokat. Az arabok Abu'l Hól néven ismerik, ami azt jelenti: A rettenet atyja. Teljes hossza 72, 5 méter, magassága pedig meghaladja a 20 métert. Története során többször is eltemette a homok, Napóleon egyiptomi hadjárata idején például csupán a szobor feje látszott ki. A szfinx teste két kőfejtés között megmaradó szálkőzetből készült, a feje pedig szintén visszamaradt mészkőréteg maradék tömbje Fotó: Shutterstock Parthenón Az ókori görögök is nagyon kedvelték a mészkövet, számos régi épületükről a mai napig visszaköszön ez az elegáns építőanyag.
A nemzet egyik legfontosabb szimbolikus épülete, az Országház, amely a világ harmadik legnagyobb ilyen funkciójú épülete, is ebből az anyagból épült. 1880 és 1883 között az ország legnevesebb építészei versengtek a pályázaton, amelynek eredményeképp kilencéves építkezés után végül Steindl Imre historizáló-eklektikus terve valósult meg 1904-ben. A mészkő burkolatú épületnél, amelynek homlokzatát számos különleges, művészi mészkő dísz is gazdagítja, eredetileg egy kevésbé időtálló, puha követ használtak, amelyet a korabeli szerszámokkal könnyen és gyorsan lehetett megmunkálni. Ez az anyag azonban már a húszas években kezdte megadni magát: nem bírta jól a fagyokat és az iparosodás terjedésével egyre gyakoribb savas esőket, így folyamatos cserére szorult. A modern kori felújítást 1985-től 2013-ig a Reneszánsz Zrt., illetve annak elődje, az Állami Kőfaragó Vállalat szakemberei végezték a legmagasabb minőségű, időtálló süttői mészkő felhasználásával, ami biztosítja, hogy ezt a pompás épületet a Duna partján generációk hosszú sora csodálhassa meg anélkül, hogy az összképet felújítóállványzat rontaná.
Szerinte a virtuális megjelenítésnél egy új technikát alkalmazott a Magyar Nemzeti Múzeum, ezért nem fényképek segítségével, hanem térbeli szkennerrel mutatja be az emlékeket.