Bangó Margit: Eltörött a kutam gémje - YouTube
Főleg a fiatalabbak mutogatják előszeretettel innen-onnan ellesett legújabb figuráikat, fergeteges csapásaikat. A telepen lakó muzsikusok megfogadása nem olcsó mulatság - bár egy egész zenekarra való kitelne belőlük -, ezért még a tehetősebbek is leginkább gépzenére mulatnak. Muzsikust ők is csak keresztelő vagy lakodalom esetén hívnak. Nos, ha még gépzenére sem telik, vagy ha már azt is megunták, előkerülnek az énekesek emlékezetéből a tánc alá való nóták. Ezeket a jelenlévők tehetségük szerint kísérik, ki csuklást imitálva, ki "prüszkölve", ki "buffogva", szájbőgőzve vagy egyéb, leírhatatlan módon hangosan ritmizálva segítik. Ezek a dalok csak vokális változatban élnek, a zenekarok repertoárjában nem találjuk meg őket. Felvételünkön hallható a konferálás: "a Bénistékek bufája", amit Öcsi nevezett meg és ő is kezd el énekelni. Később kapcsolódnak hozzá a többiek egyre többen, majd szerre következnek a különböző bufák. Az őrkőiek mai napig számon tartják családjaik közösségét, a távolabbi vérrokoni szálakat is.
Ámde a technika lehetőségeinek és Jenő nem várt alkalmazkodó képességének köszönhetően végül mégiscsak megvalósult. Először Jenő feljátszotta a dallamot majd - és ekkor jött számára a legnehezebb - kapott egy "fülest" (fejhallgatót), s a korábbi játékát erősen figyelve, rájátszotta a kíséretet is. Hihetetlen, de már a második alkalommal végleges rögzítésre méltóan tudott muzsikálni! A sors akarata, hogy ő, aki első találkozásunk alkalmával így mutatkozott be nekem: "Ajánlkoztunk-e egymásnak? Jenő vagyok, a szimpla harmonikás", most mégis dupla szereposztásban hallható. A vendégekkel együtt a felvételen hallható még Jánó Tibor és Demeter Erika, valamint jómagam. Az évek hosszú során át kialakult közeli barátságunk jegyében, az őrkőiektől tanult dalokat, táncokat, a mulatozás "mesterfogásait", de legfőképp - Rémuszt idézve - az érzületet próbáltuk közösen is megszólaltatni. A "házigazda" budapesti muzsikusok, Gázsáék pedig már réges-rég ismerik és tudják, mi kell ahhoz, hogy az említett érzület meglegyen.
25 videó Nívódíjas klarinét és tárogatós előadóművész a Magyar Rádió és Televízió szólistája. Budapesten születtem. Zenei tanulmányaim először hegedűn kezdődött, majd később klarinéton és tárogatón fojtatódott. Mint hivatásos előadóművész 1968-óta a legrangosabb zenekarok és együttesek szólistájaként, Budapest és a világ legnívósabb éttermeiben mulatóiban játszom. 1970-től 1971-ig a Honvéd Művészegyüttes népi zenekarának, 1971-től 1984-ig pedig a Duna Művészegyüttes népi zenekarának szóló klarinétosa és tárogatósa voltam. Az együttessel szinte a világ valamennyi országában felléptünk hatalmas sikereket aratva. 1984-ben meghívást kaptam a világhírű Ibusz Gulyásparti zenekarában ahol később a zenekar művészeti vezetője lettem. Tagja és szólistája voltam a Száztagú Cigányzenekar 1992-től - apító tagja vagyok a Magyar Nemzeti Cigányzenekarnak. 1989 -ben az Országos Rendező Iroda NÍVÓDÍJ- ban részesített. A Magyar Rádióban 1971-óta készítek rendszeresen felvételeket és 1981-ben az év legjobb felvételének minősítették a "Kalotaszegi táncok"-c. felvételemet!
Eltörött a kutam gémje; Hol itatok holnap délre? Hej! Szilaj a babám gulyája, Nem jár az a más kútjára. Pántlikát kötünk a gémre, Mégis megitatok délre. Hej! Lássa a babám gulyája, Hogy szokik a más kútjára. Az útszélén nagy körtefa. Meg vagyok én búval rakva. Hej! Én is árva, te is árva, Bújjunk egymás árnyékába! Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Nagy utazás volt ez számukra, mert életükben először álltak úgy mikrofon elé, hogy tudták: nagyapáik dalait, épp általuk megszólaltatva, ezúttal valóban időtállóvá teszi ez a felvétel, megörökítve azokat majdani unokáik számára is. A székelyföldi Sepsiszentgyörgyről, az Őrkő hegy alatti több ezres cigánytelep közeléből érkezett énekes, muzsikus vendégek név szerint: Mocsel Lajos "Öcsi" és felesége Mocsel Ágnes "Nusi", Mocsel Antal "Rémusz" és párja Mocsel Piroska, valamint Dima Jenő zenész - hasonlóan szüleikhez és elterjedt rokonságukhoz - már nem beszélik a cigány nyelvet, hanem környezetük nyelvét használják, magukat pedig - talán éppen ezért - magyar cigánynak tartják. Telepükön majd mindenki tud énekelni, idősek és gyerekek egyaránt, az utóbbiakat sokszor éppen az utcán lehet rajtakapni egy-egy rögtönzött ének- és táncverseny lüktető hangulatában. Énektudásuk a keservesektől az öreges cigányosokon át a táncnótákig mindent felölel. Érdekes, hogy az őrkőiek nem használják, nem ismerik a csingerálás kifejezést, hanem táncuk jelölésére a cigányos szóval utalnak.
Letörött a kutam gémje, Hun itatok már estére? Kényes az én lovam szája, Nem szokott a más kútjára. Nem szokott a más kútjára, Belehajtom a Tiszába; A Tiszának közepibe, Onnan a másik szélére. Mély a Tiszának a széle, De még mélyebb a közepe; Barna kislány kerülgeti, Átal akar rajta menni. Átal akar rajta menni, Bazsarózsát szakajtani; Bazsarózsa, virágozzál, Barna fattyú, házasodjál! Házasodj meg, ha meg akarsz, Végy el engem, ha el akarsz, Mer ha engem elszalajtasz, Illyen rózsát nem szakajtasz. Lefelé folyik a Tisza, Nem folyik a többé vissza; Rajtam van a rózsám csókja, Ha sajnálja, vegye vissza!