A biodiverzitást fenyegető veszélyek bemutatása – Az állatkertek fontos feladata, hogy bemutassák, mely fajokat, és mi okból fenyegeti a kipusztulás veszélye. A Fővárosi Állat- és Növénykertben mind az állattartó helyeknél elhelyezett információs felületeken, mind a zoopedagógiai munka keretében arra törekednek, hogy ezekre a kérdésekre is felhívják a nagyközönség figyelmét. Az ismeretterjesztő munka a veszélyek bemutatásán túl a lehetséges megoldásokkal is foglalkozik, így például a washingtoni egyezmény (CITES), illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységek témakörében is volt már kiállítás az Állatkertben. Műanyag hulladékkal teli a Kókusz-szigetek tengerpartja. A kutatók 414 millió műanyag darabot találtak a korallzátonyon. Forrás: A természetvédelem és környezetvédelem kapcsolatának bemutatása – Bár ez a két fogalom sokak számára nehezen különböztető meg – a környezet- és a természetvédelem nem azonos fogalmak. A környezetvédelmi problémák azonban, mint a vizek szennyezése, a nagy mennyiségű műanyag hulladék, vagy az üvegházhatású gázok kibocsátása, általában jelentős tényezők a veszélyeztetett fajok fenyegetettségének kialakulásában.
A Fővárosi Állat- és Növénykert a múltban több őshonos vagy régen honosult kárpát-medencei fajta, többek között a magyar szürkemarha, a hucul ló, de számos magyar kutyafajta megmentésében is fontos szerepet játszott. Tudásközpont – Az állatkertek tudásközpontként is tudják támogatni a veszélyeztetett fajok természetes élőhelyén folyó programokat. Az élőhelyek széttöredezése, fragmentálódása miatt például a terepi vadvédelemben is egyre fontosabbak azok a tapasztalatok, amelyek az állatkerti populációk fenntartása során összegyűltek. Emellett az állatkertekben kidolgozott eljárások is fontos szerepet játszhatnak a vadonbeli vadvédelmi tevékenység során. Például a világon az első, és a második mesterséges termékenyítésből született orrszarvú is a Fővárosi Állat- és Növénykertben született (német, osztrák és magyar szakemberek együttműködése nyomán), maga az eljárás pedig fontos eszköz az orrszarvúak élőhelyen történő védelmében is. A keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) ma már kritikusan veszélyeztetett faj.
Csütörtökön tartják az egészségügyi világnapot, de április 7-e egyben a WHO születésnapja is. Az ENSZ intézményeként a szervezet 1948-ban ezen a napon kezdte meg működését – emlékeztet a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak). A világnap alkalmából a különböző években más és más tematika került fókuszba, de ezek csak irányvonalak. A Fiatal Családosok Klubja idén az egészségügyi prevenciót célozza meg – olvasható a Ficsak blog legfrissebb írásában. "A Ficsak alapítójaként – amely civil szervezet különösen nagy hangsúlyt fektet az családok egészséges életmódjának kialakítására, megőrzésére és az edukációra – úgy látom, hogy a prevenció elemi jelentőségű. Ha társadalmi szinten nézzük az egészséget, akkor az egyik legfőbb társadalmi érték. Ötgyermekes édesanyaként pedig napi szinten tapasztalom, mennyire fontos már a gyermekek születése pillanatától a prevenció. Ez pedig az anyatejes szoptatás preferálásától a napi mozgáson át, a stressz helyes kezelésének megtanításáig a teljes életmódot lefedi.
Hadd mutassuk be, hogy kínálatunk hogyan járul hozzá a "természettudományok iránti érdek ébresztéséhez" a gyerekeknél, de akár játékos kedvű felnőtteknél is: Állatmintás rajz- és jegyzetfüzeteink, vagy egy állatfigurás radír, vagy a macskás inkább a kicsiknek szerez örömet, míg hasonló tolltartóink at a kicsit nagyobbak is kedvelik. Inkább a felső tagozatosok használják állatos mappáinkat és zselés tollainkat, de a lista nagyon hosszú. Talán nincs is olyan termékféleség, amit ne tudnánk állatos mintával/kivitelben ajánlani. Van itt macskaálarc (nem macskákra való! ), iskolatáska, méghozzá többféle, több mintával. De az is tucatnyi termékből válogathat, aki mondjuk kifejezetten flamingórajongó. Ha csak tehetjük, vigyük minél gyakrabban állatkertbe a gyerekeket (mindenki talál a lakóhelyéhez közel egyet), aminek örömére egy-egy állatos ajándékkal is meglephetjük őket.
Valamivel kisebb területen, 20 hektáron terül el a Budakeszi Vadaspark, amely 1979. április 29-én nyitotta meg kapuit. Az alapítás célja az volt, hogy természetes élőhelyükön mutassák be az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. Itt a látogatók szabadon is megtekinthetik a gímszarvasokból, dámvadakból, őzből, muflonból és vaddisznóból álló nagyvadfajokat. Közép-Európa egyetlen medveotthona is Magyarországon található, egészen pontosan Versegyházon. Az ország harmadik legkedveltebb állatkertjének számít, évi 200 ezer látogatóval. Az otthon 11 évvel ezelőtt kapta meg az állatkert minősítést. A parkban nem csak medvék élnek, hanem farkasok, mosómedvék, de még 2 rénszarvas is a lakója. Érdemes célba venni a Veszprémi Állatkertet is, ha a Balaton északi partjainál járunk, hiszen a Balatontól mindössze 15 km-re található Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje, egyben kedvenc turisztikai célpont. Az állatkert kapuit 1958 augusztusában nyitotta meg, és Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író nevét viseli.
"Szomorú nap ez a zoológus közösség számára, ha a gorillák kiselejtezését fontolgatják, amikor nagy esély van a gorillák visszavadítására. Ahogy például az Aspinall Alapítvány is teszi harminc éve: több mint 70 gorillát telepítettek a vadonba" - mondta a szakember. Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy sok esetben túl bonyolult az állatok visszavadítása és nincs is elég élőhely ahhoz, hogy biztonságosan szabadon engedhessék őket úgy, hogy elkerüljék a más fajokkal, köztük az emberekkel történő konfliktusokat. Ráadásul a visszatelepített egyedek olyan betegségeket hordozhatnak, amelyek megsemmisíthetnek vadon élő populációkat. "Tulajdonképpen nincs sok ilyen érintetlen terület odakint - és ez az eredeti probléma része" - emelte ki Ben Garrod primatológus, a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa. A kritikákra és tiltakozásokra reagálva az EAZA szóvivője elismerte, hogy a gorillakérdés kezelésének tervében szerepel a leölés, de megfelelő körülmények között támogatják az emberszabásúak vadonba telepítését.